2012. január 1., vasárnap

Rudolf Tamás: XVII. Mountain Man Maraton

(beszámoló a férfi maratoni verseny 2010-es győztesétől, 2011-es bronzérmesétől)

Az előzetes hírek beigazolódtak, erős mezőny gyűlt össze a 41 km-es távra. A verseny előtt úgy gondoltam, hogy Roli és Korpa között dől el az első hely sorsa, Sólyommal pedig harcban leszek a harmadik helyért. Ez be is jött, lehet lottóznom kellene. Mondjuk azt nem tudtam, hogy Sólyom 3 órás időt akar repeszteni, csak annyit hogy Rolinak 3 óra a cél, Korpa meg szerényen 3:10-es eredményt harangozott be magának.

Külön nem készültem erre a versenyre csak beillesztettem az edzések közé. Nagyon vágtázni nem akartam Roli után, de a tavalyi cím kötelez, nem kocoghattam le csak úgy. Erős egyenletes pulzus volt a terv, remélve az elég lesz a dobogó alsó fokára.

A mezőny elejéről indultam, nem nagyon kellett előzgetnem. Hamarosan utolértem a Sólyom és Roli párost, de nem mentem el mellettük, mögöttük maradtam. S már jött is az első domb, ők kezdtek távolodni, én meg mentem a saját ritmusomban. Korpa is elment mellettem. Felérve a dombra hirtelen nem volt előttem senki, de a lefelé menet sikerült feljebb zárkóznom, így látótávolságba került az egerszegi vonat (együtt ment Roli-Korpa-Sólyom). Ez az egész versenyre igaz volt, hogy ők dombon felfelé kicsit gyorsabbak voltak nálam, még az egyenes szakaszokon és lefelé hajszállal én haladtam kissé sebesebben. Újra egy kis emelkedő, megint eltűnt az egerszegi különítmény. Az első frissítőpontra nagyon figyeltem, mert tavaly csak elfutottam előtte, nem vettem észre. Idén is. Kiabáltak utánam: „Teát?”. Nem fogok visszamenni érte. Ismét lejtő majd egy hosszabb egyenes szakasz ki a városból. Itt újra kezd az élmezőny és köztem csökkenni a távolság. Eddig 170-175-ös pulzus között mentem, de fárasztó volt visszavettem 165 és 170 közé. Alig kezdődik el a botfai emelkedő, utolértem Bálintékat, aki épp sétált felfelé. Nem kicsit lepődtem meg. A frissítőnél hagytam el őket – végül ők nyerték a 24 kilométeres távot. Pici séta amíg a teát kortyolgattam, és kocogás a dombon. A legmeredekebb szakasz egy részét besétáltam, nem akartam, hogy 180 fölött legyen a pulzusom. Hiába haladtam lassan, meredek volt a domb s itt már nem olyan kellemes a futogatás (191 a maximumom). Sétálva se mentem sokkal lassabban de pihentem kicsit, így a dombra felérve 175-re már visszaesett a pulzus. A vonat eltűnt egy időre. Aztán hirtelen megjelent a lejtő aljánál ismét. Jöhet a harmadik domb. Ez a legkevésbé meredek, de 2 rövidet itt is sétáltam. Leérve a hegyről Sólyom tűnt fel leszakadva. Tudtam, hogy most hosszabb egyenes szakasz következik ami nekem kedvez. Lassan, de folyamatosan csökkent a távolság kettőnk között. Nem siettettem, sok volt még vissza – azért kicsit megemelkedett pulzussal (172-173) mentem utána a városban. Ismét kiértünk városból, ekkor legnagyobb meglepetésemre Korpa és Roli is feltűnt a látóhatáron. 400 méteren belül az első 4 helyezett 30 km után – nem számítottam rá, hogy ennyire közel leszek az éllovashoz még ilyenkor! Ráadásul itt nagyon jó erőben is éreztem magam. Jött egy kisebb domb, ahol Sólyom nagyon lelassult, így elfutottam mellette. Gondoltam ha majd az utolsó szintes résznél visszaelőz, akkor majd lefelé lehajrázom. Jött az utolsó kapaszkodó. Itt már nem is tudom hányszor, 2 vagy 3 alkalommal is belesétáltam, pedig Korpa alig 100 méterre futott előttem. Mögöttem Sólyom többet gyalogolt mint én, így kezdtem érezni, hogy a 3. hely már meglesz. Korpa kissé eltávolodott, és lefelé szedte a lábát, nem tudtam közelebb férkőzni hozzá. Az utolsó 2 kilométeren még próbáltam ritmust váltani, de ő is gyorsíthatott, mert hajszálnyit még távolodott is. Az időt egyetlen alkalommal sem néztem, gondoltam ha Korpa 3:10-e után picit később érek be az jó eredmény. Befutottam a versenyközpontba, óra leállít. Nem hittem a szememnek: 3:01:45. Húha … Sólyom is összeszedte magát, 2 perccel mögöttem ért be. Így az első 4 helyezett 5 percen belül ért célba! Egy percet kaptam Korpától, kettőt meg Rolitól. Az egerszegi futótársak is meglepődtek az időmön, de én is! Azon, hogy Korpa látótávolságon belül ér célba a verseny előtt nem is álmodtam. Eddig még csak a közelébe sem voltam ennek, félmaratoni távon sem.

Nagyszerű eredmények mindenkitől! Ez egy kemény verseny volt. Nem voltak előzgetések, mindenki nagyon jól osztotta be az erejét. Egy kis megingás Sólyomtól elég volt, hogy lecsússzon a dobogóról. De fog ő még szárnyalni hamarosan …

Érdekességként a tavalyi és az idei futásom összehasonlítása:

2010

3:19:42-es idővel első helyezés. 4:51-es kilométerek, 172-es átlagpulzussal.

2011

3:01:40-es idővel harmadik helyezés. 4:26-os kilométerek, 171-es átlagpulzussal.

Most nagyon kellemes volt az időjárás nem úgy mint tavaly, de azért az az 5000 km is számított amit 2010-ben lefutottam. Tavaly csak az utolsó dombon sétáltam, most a négyből hármon is (igaz csak rövid szakaszokat), mégis 18 perccel voltam gyorsabb … a futás észjáték (is).


Jövőre kissé megerősödve, rendes frissítéssel (a 3 tea + 2 darab keksz minden csak nem az) lehet ez még jobb is …

Köszönet a szervezőknek a versenyért,

Rudolf Tamás

További érdekesség, hogy a maratoni PB-n (2010 – Budapest Maraton) hajszálra azonos tempót mentem mint most szilveszterkor. Ez 3:07-es maratoni időt jelentett. Valószínűleg jelenlegi állapotomba egy nem túl szintes pályán ahol nincsenek extrém időjárási körülmények be tudnék csúszni a bűvös 3 óra alá. Ez egy hobbifutótól azért nem rossz … Ehhez 12 másodperccel gyorsabb kilométerek kellenének. Bár a 2012-es célok között nem szerepel felkészülés maratoni távra, de …

4 megjegyzés:

  1. Nagyon ügyes voltál most is, gratulálok! A frissítésedre érdemes lenne kicsit jobban figyelni, azért ilyen távhoz már kell az energiapótlás!
    Hajrá akkor a 3 órán belüli maratonért, ilyen fejlődési ütemben meglesz ez, tán még akkor is, ha külön nem készülsz rá!

    VálaszTörlés
  2. Gratulálok, a végén a szívbajt hoztad rám, de azért gratulálok :)

    VálaszTörlés
  3. Tomi, mi az, hogy meglepődtünk, egész egyszerűen fantasztikus, mekkorát fejlődtél! A tavalyi győzelmed is óriási bravúr volt újoncként, de nem kétséges, ez a bronzérem most sokkal értékesebb.
    Gratulálok, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  4. Arev, nagyon köszi a gratulációt. Minden szavad megédesíti az életem. :-) A frissítést tudom nagyon jól, rendbe kell tennem az UB-ig.

    Korpa, remélem idén majd többször hozom rád ... :-) Sőőt ...

    Roli, futónadrágot felkötni jövőre ... :-)

    VálaszTörlés